Konferenciát tartottunk Kiút a rezsiválságból: vágyak és lehetőségek címmel, ahol szakmai civil szervezetekkel, önkormányzatok, pénzintézetek képviselőivel vitattuk meg az energiahatékonyságból és az energiatakarékosságból adódó lehetőségeket. Körbejártuk, hogy mi az, ami akadályozza a háztartások energetikai beruházásait, és mi az, ami ösztönzőleg hat rá. Eseményünket a Fenntartható Energia Európai Hete (EUSEW) programsorozatához kapcsolódva rendeztük meg szeptember 7-én a MagNet Közösségi Házban.

Ahogy Méhes Martina, az Energiaklub ügyvezetője és szakmai igazgatója megnyitójában hangsúlyozta, a jelenlegi energiaválság olyan mértékű, hogy iskolabezárásokhoz is vezethet. Mivel Magyarország összes energiafelhasználásának 40%-a épületeinkhez köthető – azaz ennyit használunk fűtésre, világításra, vízmelegítésre, elektromos berendezéseink működtetésére – a konferencia fő témájának az otthonok energetikai felújítását választottuk.

RenoHUb projektünk kutatásokkal és egy energetikai tanácsadó hálózat (RenoPont) kiépítésével támogatja a hazai épületállomány minél nagyobb arányú energetikai korszerűsítését. Sáfián Fanni, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) munkatársa előadásában beszámolt a kutatások eredményeiről. Mint kiderült, a hazai lakossági felújítások akadálya nem csak a pénzhiány, hanem az információhiány is: a háztartások nem rendelkeznek elegendő tudással arról, hogy miért érné meg felújítani, de arról sem, hogy hogyan kezdjenek neki, kihez forduljanak, milyen engedélyek szükségesek, milyen műszaki megoldások léteznek. A felújítások leggyakoribb motivációja az esztétika, nem pedig az energiamegtakarítás. Pedig az ingatlanérték-kutatásból kiderült, hogy egy rossz állapotú ingatlan felújítása közel nulla szintre több mint 50%-kal, egy átlagosé 20%-kal növeli meg az ingatlan piaci értékét. Egy 2016-os MEHI kutatás 2020-as megismétlésekor kiderült, hogy az energetikai felújítást végzőknek csak 25%-a használt energetikai tervet – ezek után nem meglepő, hogy a megkérdezetteknek kevesebb mint fele tapasztalt csökkenést a rezsiszámlák összegében. Ez energetikai felújítások esetében rendkívül alacsony arány.

Gulyás István, a RenoHUb projektben részt vevő Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének elnöke rendszeresen tart tanácsadást energetikai felújítást tervezőknek, és egyesületével a projektben létrehozott RenoPont tanácsadó hálózat egyik irodáját is működtetik. Előadását azzal kezdte, hogy ügyfeleik száma a rezsicsökkentés korlátozása óta tízszeresére nőtt. Számos példán keresztül mutatta be az elavult magyar lakásállomány problémáit. Találkozott például olyan rossz energetikai állapotú épülettel (negyvenéves kazán, szigeteletlen vályogfal, öntöttvas radiátorok, rossz ablakok), amelynek 5000 m³ az éves gázfogyasztása, de olyan nyugdíjassal is, aki 35 m²-es lakásának nappaliját kettéválasztaná, és csak az egyik felét fűtené fel.

Szécsi Ilona és Schum Gergely, a MEHI és az Energiaklub szakértői a RenoPont tanácsadó irodák eddigi működéséről adott elő. Az ingyenes szolgáltatást nyújtó irodákban egyetlen helyen kap az érdeklődő műszaki, pénzügyi és jogi útbaigazítást. Kifejtették, hogy a RenoPont hálózatot egyrészt a magyar lakásállomány energetikai elavultsága (az átlagos lakóépület ff kategóriájú), másrészt a felújítani vágyók információhiánya és információigénye hívta életre. Hangsúlyozták, hogy mivel az irodahálózat még nem fedi le az egész országot, online tanácsadásra is van lehetőség. A projekt megbízható energetikai szakemberek adatbázisát is építi.

A Technológiai és Ipari Minisztérium képviseletében Horváth Viktor főosztályvezető számolt be a kormány tervezett energiahatékonysági programjairól, köztük rövidtávú, otthonfelújítási, és mélyfelújítást támogató programokról. A tervezett mélyfelújítási programok követelményeként a kormány azt tervezi hogy a felújítás legalább 30% energiamegtakarítást kell, hogy eredményezzen. A soha vagy nagyon lassan megtérülő beruházásokra vissza nem térítendő támogatást terveznek, a gyorsan, 1-2 év alatt megtérülőkre pedig visszatérítendő támogatást. Novemberben valószínűleg a napelemes pályázat második szakaszát is meghirdetik. Az elkövetkező években jelentősen modernizálnák a távfűtést is: a gáz alapú távfűtést részben geotermiával helyettesítenék.

A pénzintézetek képviselőinek kerekasztal-beszélgetését Oelberg Károly, az AACM Central Europe ügyvezetője vezette. A K&H Bank képviseletében Suba Levente, a Magyar Bankszövetség képviseletében pedig Hámori Réka vett részt a beszélgetésben. Elhangzott hogy két évvel ezelőttig nem vizsgálták hitelezéskor a finanszírozott lakások energiahatékonyságát. Ma már azonban a jelzáloggal hitelezett lakásoknál bekérik vagy becsülik ezt az adatot. Ez fontos információ a bank számára, mivel akik rosszabb energiabesorolású ingatlanban laknak, azoknak általában a hitelvisszafizetési képessége is rosszabb. Suba Levente a K&H Zöld Lakáshitel programjáról is beszélt, és arról, hogy mitől zöld egy lakáshitel.

Délután három szekció beszélgetés közül választhattak a résztvevők. Az elsőn Mórahalom, Budaörs, Hódmezővásárhely és Óbuda-Békásmegyer önkormányzatai számoltak be az EUCF programban való részvétel előnyeiről, és a szekción jelenlévők megvitatták, hogy hogyan lehet e pályázati lehetőséget az energiaválság kezelésére fordítani. A második szekcióban az energiaszegénység enyhítésének lehetőségeit járták körbe a résztvevők, a harmadikon pedig két energiaadóval kapcsolatos kutatás eredményeiről hallgattak meg előadásokat, és adtak visszajelzést a kutatóknak.