Magyarországon a lakásállomány extrém módon elavult, így nem meglepő, hogy otthonaink energiapazarlóak: az átlagos energetikai besorolású lakás két-két és félszer annyit, míg pl. a Kádár-kockák 4-5-ször annyit fogyasztanak, mint egy energetikailag korszerű ingatlan. Vajon csak a pénzhiány miatt halogatják otthonaik energetikai felújítását a magyarok, vagy közrejátszik az információhiány is? Milyen eredményeket ért el az információhiány felszámolásában az első magyar egyablakos szolgáltatás, a RenoPont, amely ingyenesen nyújt átfogó – műszaki, jogi, pénzügyi – tanácsadást a felújítók számára? Milyen hasonló kezdeményezések vannak külföldön? Ezeket a témákat járta körbe az EU-s finanszírozású RenoHUb projekt zárókonferenciája.
Az öt magyar szakmai szervezet által megvalósított projekt szakemberei az eseményen nem győzték hangsúlyozni: a RenoHUb projekt májusban lezárul, de az általa létrehozott RenoPont tanácsadó irodák hálózata és a felújítók számára rendkívül informatív RenoPont honlap tovább él.
Daniela Bachner, a projektet eddig finanszírozó Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség (CINEA) munkatársa kifejtette, hogy 2030-ra uniószerte 35 millió lakást kellene felújítani, ráadásul mélyfelújítással, amely a nyílászárókra, a szigetelésre és a fűtés-hűtési rendszer korszerűsítésére is kiterjed. A felújítások elmaradásának legtöbbször a pénz, az idő és az ismerethiány az oka.
Schum Gergely, az Energiaklub szakértője elmondta, hogy a terveket túlteljesítve nem két, hanem nyolc RenoPont felújítási tanácsadó iroda nyílt az országban a projekt három éve alatt. Az irodák a rezsicsökkentés miatt ellenszélben indultak, tavaly nyár óta azonban látványosan megnőtt az érdeklődés az energiaköltségek csökkentési lehetőségei iránt: a honlapot összesen 74 ezren keresték fel, az irodák több mint kétszáz érdeklődőnek nyújtottak tanácsadást. Az irodahálózat működtetését a projekt zárása után a projekt egyik konzorciumi partnere, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) viszi tovább, továbbra is fogadják ingyenes tanácsadásra az érdeklődőket.
Szécsi Ilona, a MEHI munkatársa bemutatta a RenoPont honlapon elérhető kalkulátort, amellyel kiszámolhatjuk, hogy különböző felújításokkal mennyi energiamegtakarítást érhetünk el. Előadásából az is kiderült, hogy különféle irodatípusokat is teszteltek a projektben: két irodának önkormányzat biztosítja a helyiségét, de EU-s támogatásból finanszírozzák a tanácsadók bérét, más önkormányzatok a helyiség mellett a munkatársakat is biztosítják. Egyes önkormányzatok energetikusnak szervezik ki a tanácsadást, és működik két vállalkozás által működtetett iroda is (MCSTE, IMRO). Ismertette a RenoPont szakember-adatbázist is, amelyben előminősített, megbízható kivitelezők közül választhatnak a felújítók.
„Fontos, hogy a lakástulajdonosok ne másoktól várják a megoldást, hanem tudatosabbak legyenek.” – hangsúlyozta előadásában Gulyás István, a Magyar Családiház Tulajdonosok Egyesületének elnöke. Szerinte az átgondolatlanság keresztülhúzza a legjobbnak tűnő számításainkat is: vannak olyan ügyfelei, akik a rezsiválság hatására hőszivattyút telepítettek, majd a hőszigetelés hiánya miatt megdöbbenve szembesültek a megnövekedett villanyszámlával.
Dr. Sáfián-Farkas Fanni, a MEHI tudományos munkatársa a RenoHUb projektben végzett kutatásokat ismertette: az ingatlanérték-kutatásból kiderült, hogy akár 50%-kal is nőhet az ingatlan értéke egy mélyfelújítás eredményeként.
Boza-Kiss Benigna, az IIASA kutatója kifejtette, hogy sokkal nehezebb a lakástulajdonosokat energetikai felújításra motiválni, mint a már motiváltakat megcélozni, és információkkal ellátni, hogy tervezettebben újítsanak fel. Előadásában bemutatott olyan külföldi tanácsadópontokat, amelyek szociális bérlakások felújítását is segítik, például az írországi Energy Communities Tipperary vagy a Hauts-de-France Pass Renovation.
A bankszektor kerekasztal beszélgetésén olyan szempontok is felmerültek, hogy hogyan lehet kombinálni a lakossági hiteltermékeket (állami, pályázati) támogatásokkal, vagy hogy felújítási hitelek kapcsán a pénzintézeteknek is szükséges külső szakértőket bevonni, mivel nincsenek energetikus vagy műszaki munkatársaik, így a szektorközi együttműködés nélkülözhetetlen. A résztvevők beszámoltak olyan, máshol már létező, innovatív finanszírozási módokról, mint például a számlaalapú finanszírozás, ahol az energiaszolgáltató is részt vesz az energetikai felújítás finanszírozásában, majd az ügyfél a közüzemi számlákon keresztül fizeti vissza tartozását a szolgáltató felé. Ez a lehetőség hazánkban jelenleg jogszabályi akadályokba ütközik.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a tévhitek oszlatását, az edukációt folytatni szükséges a felújítók és a szakemberek körében egyaránt, és ehhez a tanácsadó hálózat fenntartása, bővítése elengedhetetlen.
Nézze meg a projekt bemutatkozó videóját, amelyben a résztvevő magyar szervezetek is megszólalnak, illetve a projekt rövid bemutatkozó animációját! A RenoPont szolgáltatásról ebből a videóból tudhat meg többet.