A MEHI Mi kell ahhoz, hogy felújítsunk? – A hazai lakóépületek energetikai állapota és a továbblépés lehetőségei című szakmai konferenciáján Versits Tamás, a Weishaupt Hőtechnikai kft. épületgépész szakmérnöke beszélt a komplex tervezés szükségességéről egy konkrét esettanulmány tanulságai segítségével. Az előadás ezen a linken újra megnézhető.

A hőszigetelés kereszthatásairól általában nem esik elég szó, hogy miért is fontos átfogóan vizsgálni ezt a kérdést. A 2015-ös évi energiahatékonysági törvény is kiemeli a komplex energiahatékonysági korszerűsítést, ahol az egyes elemek – hőszigetelés, nyílászárócsere, gépészet – egymásra való hatását is vizsgálni kell. A gépészeti tervezésnél például fontos az előre tervezés – elfér-e a kazán, az áttöréseket előre létre kell hozni, hogyan fogjuk tudni karbantartani stb.
A 80-as években a kétpont-szabályozású (vagy ki-, vagy bekapcsolt állapotban van) tüzelőberendezéseket nagyon nagy számban építették be a magyar otthonokba – méghozzá óriási többlet-teljesítménnyel, mivel akkoriban olcsó volt a gáz és jelentős felfelé kerekítéssel dolgoztak. Általánosságban tehát elmondható, hogy az átlagosan várható – akár 50%-os – energiamegtakarítást elérő energetikai célú korszerűsítés nem valósulhat meg a hőtermelő berendezés vizsgálata nélkül. Ugyanis, ha csak a többi elemmel számolunk, lehetséges, hogy nemhogy nem csökken majd az energiafogyasztásunk, de akár még nőhet is!

A példa esettanulmányban egy régi, kétpont-szabályozású, 18 kW-os tüzelőberendezéssel bíró családi házat profi szakemberek, alapos tervezés után, minőségi szigetelőanyagokkal vontak be (lábazat, homlokzat és padlásfödém). A mérések a monitoring során 40%-os energiamegtakarítást mutattak ki a hőmennyiségmérő alapján. Egy nagyon egyszerű módszerrel ezt leellenőrizték: a gázmérőóra-állások, a számlák alapján készítettek egy 4 éves mérési periódust. 2013-ban 857 m3/év gázfogyasztás mellett (szigetelés nélkül, régi kazánnal) indult a felújítás. A felújítás utáni évben a gázfogyasztás 11%-kal nőtt, 952 m3/év-re, a következő 12 hónapra a gázszolgáltató pedig  már 1011 m3/év fogyasztást jelzett előre!
Ekkor kapcsolódott be a programba Versits Tamás és kollégái, és egy új, modulárisan szabályozható, 15 kW-os kondenzációs kazánt szereltek be, amelyet 9 kW-ra leszabályoztak. Ennek eredményeképpen 734 m3/év lett a tényleges gázfogyasztás 2019-re.
Mi okozhatta a problémát? A túlméretezés, a kétpont-szabályzású készülék, illetve a kettő kombinációja. A túlméretezett, sokat álló készülék hatásfoka rendkívül rossz volt: a hatodára esett vissza, ezáltal nemhogy csökkent, hanem nőtt a gázfogyasztás.


Összefoglalásként elmondható, hogy nem történhet energetikai felújítási program anélkül, hogy a meglévő hőtechnikai eszköz állapotát, megfelelőségét nem igazítjuk az új körülményekhez. Ha eleve egy jó hatásfokú, nem túlméretezett, modulációra alkalmas kazán van a rendszerben, ami le tudja követni a hőszigetelésből adódó változásokat, az energiamegtakarítás automatikus lehet. Ebben az esetben a szezonális hatásfok fenntartásához már csak megfelelő karbantartásra, műszeres beállításra van szükség.

Versits Tamás előadása végén újra kiemelte: a leggyorsabban megtérülő energetikai beruházás a kazáncsere, így komplex felújításnál érdemes ezzel kezdeni. Egy olyan új kazánt ajánlatos venni, amelynek a minimális teljesítményi pontja (alsó modulációs tartománya) a későbbi, felújított (hőszigetelt) ingatlan munkatartományát 85%-ban lefedi, mert a kis lángon, sokáig működő készülék fog tudni hatékonyan, kis veszteséggel működni.